2011. július 27., szerda

'unbreakable

-Nem akarok megint sebezhető lenni.- mondta, s közben érezte, hogy ez bizony elkerülhetetlen. - Félek, hogy ő sem más, hogy ő is csak porrá zúzza majd a szívemet. Nem! Nem akarom ezt, de közben olyan jó, mintha szeretne. Kedves hozzám, meghallgat, együtt érez, lenyugtat.. Mint egy lelki társ, vagy egy jó barát. Aggódik értem, érzem a szeretetét. Furcsa.. Megfogadtam, hogy többé nem leszek sebezhető, nem engedem, hogy bántsanak és most mégis itt vagyok; megint sebezhető és kiszolgáltatott, alá rendelve érzem magam egy érzelemnek. Nem tetszik már annyira mint régen.
 -Tudod, az emberek újra és újra elhatározzák ugyanazt mint te évezredek óta minden véget ért kapcsolatuk után. És tudod az ember újra és újra beleesik a csapdába. De ez nem baj, így kell lennie. Talán a könnytől áztatott párnák és az átsírt éjszakák tudják, hogy a sokat hallatott 'soha többé nem leszek szerelmes.. ígérem! ' ígéretek, mindörökké a be nem tartott.. be nem tartható ígéretek közé vannak ítélve. Lássuk be, igazából senki sem tud érzelmek nélkül játszani, és minden kapcsolatnak szomorú a vége. Nem tudunk mit tenni, de talán ez nem is akkora nagy baj, legalább izgalmas az élet. Nézz rám; magányos vagyok; kétségbe esetten kutatok valaki után aki szeret. Most pedig nézz magadra, ezüst tálcán kínálkozik a lehetőség, hogy szeress és viszont szeressenek és te félsz a könnyeidtől? Bolond vagy, kimondom. Te tétovázol, más pedig ordítva csapna le a lehetőségre. Fiatal vagy, túl fiatal ahhoz, hogy gondolkodnod kelljen. Nem kell félni belevágni ezer meg ezer hasonló eset lesz még életed során, nem torpanhatsz meg az elsőnél. Egyszer majd talán mosolyogva gondolsz vissza rám, az őszülő magányos nőre a szomszéd utcából, aki magányosan élt, és mégis mindig mosollyal az arcán kelt, és feküdt . Aki rávilágított a dolgok szebb oldalára, megtanított optimistán élni, és látni a világot.- elmosolyodott, majd egy legördülő könnycseppel az arcán folytatta:- Tudod én mindig itt leszek neked. Hozzám eljöhetsz éjjel, nappal és ha már nem leszek itt, csak rám kell gondolnod; és tudni fogod mit kell tenned.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése